Mindenki azt szeretné, hogy a gyermeke alaposan felkészüljön a felnőtt élet kihívásaira. Fontos például, hogy megtanuljon társas kapcsolatokat kialakítani, saját magát ismerve a saját érdekeit képviselni, vagy beosztani az idejét. De vajon mi a helyzet a pénzzel? Érdemes foglalkozni az anyagiakkal kisgyermekkorban? Jó ötlet-e a zsebpénz - és ha igen, hány éves kortól?

A cikk írója Gergely Péter, hitel- és bankszámlaszakértő.

A pénzügyi szocializáció sajnos nem egy olyan folyamat, amit későbbre halaszthatsz vagy kihagyhatsz a gyermeked életéből. A szocializáció során az ember azokat a viselkedésmintákat, képességeket, tudást és értékeket alakítja ki, amelyek megfelelnek az őt körülvevő csoportok általános, és az ezekből magára is érvényesnek tekintett elvárásainak.

A pénzügyi szocializáció a családi fészekben kezdődik. A szülők, illetve a gyermek életében jelentős szerepet játszó más felnőttek olyan alapvető értékeket és viselkedésmintázatot közvetítenek, amelyekkel a gyermek vagy azonosulni fog, vagy azokkal szemben igyekszik majd meghatározni magát. Ez azt jelenti, hogy a szülő mindenképpen hatással van a gyermek pénzügyi szokásaira, hiedelmeire és céljaira, még akkor is, ha ezt nem tudatosan teszi.

Gyerekkorban látott minták és a pénzügyek

A gyermekkorban látott minta hatással van a felnőtt élet pénzügyeire is. Például egy kutatásban azt találták, hogy az egyetemi hallgatók pénzügyi tudása, jellemző viselkedései és attitűdjei összefüggést mutatnak a gyermekkori tapasztalataikkal és a szülőkkel folytatott, pénzzel kapcsolatos interakciókkal. Az eredményekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a gyerekek a családban látott szerepek és minták alapján tanulják meg, hogy hogyan kell anyagi döntéseket hozni és felelősen bánni a pénzzel. A család szerepe azért is kiemelt ebben a kérdéskörben, mert a gyermekek és a kamaszok szinte kivétel nélkül teljesen a családjukra vannak utalva anyagi szempontból. Ezért az olyan területeken való szocializációban, mint a társas kapcsolatok vagy a tanuláshoz való viszony, a kortársaknak, illetve más közegeknek is nagy szerepe lehet, de a pénzügyek terén szinte egyeduralkodó a család.

A fenti kutatási eredmények megmutatják, hogy a családnak milyen fontos szerepe van a pénzügyi nevelésben. Ha szeretnéd, hogy a gyermeked olyan viselkedésmódokat és ismereteket sajátítson el, ami később a hasznára válik, akkor vedd kezedbe az irányítást.

Mutass jó példát!

De vajon miként érdemes nekiállni a pénzügyi nevelésnek? Hogyan magyarázzam el a 3 éves gyermekemnek a bankok működését?

1. Direkt tanítás helyett érdemes a példamutatással kezdeni. A gyerekek nagyon jó modellkövetők és figyelik a szülők minden rezdülését. Első lépésként érdemes a saját pénzügyi szokásaidat és ismereteidet mérlegre állítani.
2. Egyes megközelítések szerint a pénzügyi szocializáció folyamata felnőtt korban is folytatódik, illetve az emberek pénzhez kapcsolódó attitűdjei, szerepei és szokásai állandó változásban vannak. Ez azt jelenti, hogy az eddigi rossz berögződéseidet vagy téves elképzeléseidet bármikor megváltoztathatod és fejlődhetsz a pénzügyek terén.
3. Érdemes képbe kerülnöd a saját pénzügyeiddel. Mekkora a bevételed? Mire és mennyi pénzt költesz egy hónapban? Mik a rövid és hosszú távú pénzügyi céljaid?
4. Érdemes azzal is megismerkedned, hogy milyen pszichológiai trükkökkel próbálnak meg rávenni a reklámok és az üzletek a vásárlásra. Ha ezekkel a folyamatokkal tisztában vagy, akkor egyrészt könnyebb lesz ellenállnod a csábításnak, másrészt a gyermeked kérdéseire is egyszerűbben tudsz majd válaszolni.

Életkornak megfelelő tudás, életkori sajátosságoknak megfelelő formában

Vagyis igazodj az életkorához! A pénzügyi nevelés során sem mindegy, hogy hány éves a gyermeked, ráadásul azt is figyelembe kell venned, hogy mi érdekli.

A gyerekek már születésük pillanatában eltérő temperamentummal és szükségletekkel rendelkeznek, később pedig még ennél is nagyobb változatosságra számíthatsz. Sajnos, ahogy nem létezik egységesen jó recept a megfelelő rutin kialakításához vagy az etetéshez, úgy a pénzügyi nevelést is a gyermeked személyiségéhez kell igazítanod. Előfordulhat, hogy valakit már óvodás korában foglalkoztatnak az anyagi kérdések, míg mások csak később kezdenek el érdeklődni a pénz iránt. Fontos, hogy mindig válaszolj a gyermeked kérdéseire az életkorának megfelelően, és bátorítsd a kíváncsiságát.

Kisgyermekkorban fontos, hogy ne vedd túl komolyan a gyermeked pénzügyi oktatását. A legjobb, ha a játék jól bevált eszközéhez fordulsz. Például hatékony módszer, ha a tárgyakat közösen osztályozzátok szín vagy forma szerint. Így egy kicsit a számok világába is bevezetheted a gyermekedet. Bevethetsz szerepjátékokat is, ahol például piaci vagy bolti helyzeteket jelenítetek meg együtt. Jó ötlet, ha megengeded, hogy a gyermeked fizessen helyetted a boltban, idősebb korában pedig akár egyedül is elengedheted a sarki közértbe. A lényeg, hogy a gyermek is örömét lelje ezekben a tevékenységekben.

Idősebb korban már előkerülhetnek az olyan társasjátékok is, mint a „Gazdálkodj okosan!”, a „Monopoly” vagy a „Zsebre megy”. Ilyenkor már érdemes elkezdened gondolkodni a zsebpénz kérdésén is és kialakítani az elképzeléseidet.

Hogyan kezeljük a zsebpénz kérdését?

A zsebpénz témakörét rengeteg kérdés és bizonytalanság övezi. Érdemes feltételhez (például házimunkához) kötni vagy sem? Eldöntheti a gyermek, hogy mire költi a pénzét? Mennyire kell beleszólni ebbe a szülőnek? Mekkora összeget érdemes adni? Megvonhatom a zsebpénzt büntetésképpen?

Ezekre a kérdésekre egyértelmű választ nem fogsz kapni, inkább különböző szempontokat kell mérlegelned a döntéshozatalkor és ügyesen egyensúlyozni a különböző módszerek buktatói között. Gondolj például a két végletre: van, aki az elvégzett házimunkától, az iskolai teljesítménytől és viselkedéstől függetlenül mindig ugyanannyi zsebpénzt ad a gyermekének, míg mások minden eredményt és helyeselt viselkedést megjutalmaznak. A végletek helyett érdemes inkább az arany középutat választani és egy olyan, a gyermek egyéni sajátosságaira szabott környezetet kialakítani, amelyben a gyermek megtanulja, hogy a pénzért dolgozni kell, ugyanakkor nem csak az anyagiak motiválják.

Fontos, hogy a gyermek pénzügyi céljait nem érdemes teljes mértékben a szülőnek meghatározni. Próbálj szabad teret engedni a gyermekednek és hagyd hibázni. Természetesen beszélgethettek az elképzeléseiről, és ilyenkor próbálhatod megóvni a csalódásoktól, de az irányítást ne vedd ki a kezéből.

Pontos recept arra sincsen, hogy mikortól érdemes zsebpénzt adni, ilyenkor is inkább a gyermek igényeihez igazodj. Szeretne zsebpénzt? Együtt érdemes kialakítani egy olyan szisztémát, ami mind a kettőtöknek megfelel.

De én miért nem kaphatom meg?

A fenti kérdés sokszor elhangozhat egy gyerek szájából, hiszen a média, illetve a kortársai által rengeteg ingernek van kitéve. A reklámok kihasználják a kicsik sérülékenységét és a gyerekek vágyain keresztül próbálják meg befolyásolni a szülők fogyasztói szokásait.

Nem szabad elfelejtkezni arról a veszélyről, hogy egy kisgyermek nem tud különbséget tenni a reklámok és az egyéb tévéműsorok között. Fogalma sincs arról, hogy a hirdetések nem mindig árulják el a teljes valóságot és arra próbálják rábírni őt, hogy a reklámozott terméket válassza. A gyerekek körülbelül 8-12 éves korban válnak képessé arra, hogy felismerjék a reklámok célját és szkeptikusan álljanak hozzá az elhangzottakhoz. Sokszor azonban ez a felismerés nem következik be automatikusan, csak ha valaki figyelmezteti erre a gyerekeket.

Megkönnyítheted a gyermeked dolgát, ha az elektronikus eszközeiden hirdetésblokkolót alkalmazol. Az is fontos, hogy legyél őszinte és magyarázd el a gyermeknek, hogy miért nem kaphat meg minden játékot, ami megtetszik neki.

EZ IS ÉRDEKELHET: ÍGY HASZNÁLD ZÖLDEN A PÉNZEDET>>ELOLVASOM<<